I. KÖTET |
|
Előszó |
2 |
A méhészet hazai története |
5 |
Méhészet a középkorban (Vékey Ádám) |
5 |
Méhészet a török időkben |
8 |
A méhészet irodalmának története |
10 |
A kaptáras méhészkedés kialakulása (Szabó Károly) |
12 |
Egyesületi élet és a méhészeti sajtó (Vékey Ádám) |
19 |
A tudományos kutatás |
22 |
A jelenlegi szervezeti élet (Kocsis Sándor) |
24 |
A méhek biológiája (Gubicza András) |
29 |
A méh rendszertani helye az állatvilágban (Nikovitz Antal) |
29 |
A méhek és az ízeltlábúak törzse |
30 |
A méhalkatúak |
31 |
Az Apis nemzetség |
38 |
A méhek fajtabélyegei |
39 |
A mézelő méh fajtái és hibridjei. A legnevezetesebb méhfajták |
40 |
A fajták közötti keresztezés lehetőségei |
44 |
A mézelő méh származása és törzsfejlődése |
46 |
A méhek alaktana és élettana (Gubicza András) |
48 |
A kültakaró |
48 |
A fej (Caput) |
48 |
A csápok |
50 |
A szipóka |
51 |
A tor |
53 |
A szárnyak |
54 |
A méh repülő mozgása |
59 |
A lábak |
60 |
A potroh |
61 |
A potrohszelvények színe |
64 |
A viaszmirigyek |
64 |
A fullánk |
68 |
A méhek mirigyrendszere |
69 |
Garatmirigy |
69 |
Rágótövi mirigy |
70 |
Páratlan alsó ajakmirigy |
71 |
Nazanov-féle mirigy |
71 |
A méhek idegrendszere |
71 |
Az emésztőszervrendszer |
75 |
A vér és a keringési rendszer (Nikovitz Antal) |
75 |
A méhek táplálkozása (Nikovitz Antal) |
76 |
A cukrok és a nektár |
76 |
A virágpor és a fehérjék |
78 |
A zsírok |
80 |
A vitaminok |
80 |
A víz és az ásványi sók |
82 |
A virágporpótlók és kiegészítők |
83 |
A virágpor a méh táplálkozásában |
85 |
Méhviselkedéstan (Gubicza András) |
86 |
A társas viselkedés a rovaroknál |
87 |
A méhcsalád élete (Nikovitz Antal) |
88 |
A munkamegosztás |
88 |
A méhanya szerepe a család életében |
88 |
Munkásméhek szerepe a család életében |
89 |
Takarítás |
90 |
A fiasítás etetése |
90 |
Építés |
91 |
A tájoló repülés |
92 |
A gyűjtő tevékenység |
92 |
Alkalmazkodás |
92 |
A munkamegosztás mechanizmusa |
93 |
A lép mint raktár és bölcső |
94 |
A mézhólyag mint tároló |
94 |
Mikor, mit, miért tesznek a sejtek? |
94 |
A méhcsalád életének szabályozói |
95 |
A hőszabályozás |
97 |
A magas hőmérséklet befolyása |
97 |
A méhek és az alacsony hőmérséklet |
99 |
Belső szabályozás és közlésmódok a kaptárban |
102 |
A táplálékátadás |
102 |
A feromonok |
103 |
A család védekező ösztöne |
104 |
A támadó hajlam |
105 |
Az őrködők |
105 |
Az idegenek felismerése |
106 |
A gyűjtő magatartás |
107 |
A propolisz |
108 |
A víz |
108 |
A virágpor |
109 |
A nektár |
110 |
A méhek tánca |
110 |
Az anya és a munkások |
116 |
A kasztok elkülönülése |
116 |
Az álcák tápláléka |
116 |
A kasztok elkülönülésének lefolyása |
118 |
Az álcák lefedése |
118 |
Az anya jelenléte |
119 |
Mért csak egy anyát tűr meg a család? |
119 |
Hogyan lesz új anyja a családnak? |
120 |
A dolgozók petefészke |
120 |
Hogyan születik az új család? |
121 |
A rajzás |
121 |
A raj keletkezése |
121 |
A rajzás okai |
123 |
A herék nevelése |
124 |
Hogyan tesznek különbséget a méhek a sejttípusok között? |
124 |
A heresejtépítés okai |
125 |
A herefiasítás |
125 |
A herék viselkedése |
126 |
A herék üldözése |
126 |
A párosodás |
126 |
A nászrepülés |
126 |
Heregyülekező-helyek |
127 |
A nemi vonzás |
127 |
Irodalom |
127 |
A méhészkedés eszközei |
133 |
A méhlakás (Illés Mátyás-Sajermann Géza) |
133 |
Tönk |
134 |
Köpű |
135 |
Bödön |
135 |
Kas |
135 |
A keretes kaptár |
136 |
A hátsó kezelésű léprenyíló kaptár |
138 |
Hátsó kezelésű lapozó kaptár |
140 |
Felső kezelésű fekvő kaptár |
141 |
Nevezetes fekvő kaptárak |
141 |
Felső kezelésű rakodó kaptár |
142 |
A rakodók főbb típusai |
144 |
A kaptárak védelme |
146 |
A keret |
148 |
A keret készítése |
150 |
A kaptár készítése |
151 |
A kaptár mérete |
153 |
A kaptár anyaga |
154 |
Itatók, etetők |
154 |
A vándorlás eszközei |
156 |
Méhészbódé |
157 |
Vízellátás |
157 |
Energiát szolgáltató eszközök |
158 |
Gépek |
159 |
Fűrészgép |
159 |
A szalagfűrész |
159 |
Gyalugép |
159 |
Fúrógép |
160 |
Köszörűgép |
160 |
Hegesztőtranszformátor |
160 |
A szállítható méhesházak (Suhayda Jenő) |
161 |
Típusok |
161 |
Vándorméhes és kaptárrendszer (Nagy Imre) |
165 |
Váz és emelőszerkezet |
165 |
A négy egyenlő fiók |
167 |
A kihúzó szerkezet |
168 |
Az álfenék |
168 |
A kaptár kijáró nyílása |
169 |
A kaptárajtó |
169 |
A virágporelszedő berendezés |
170 |
Az alsó etető |
171 |
A felső etető |
171 |
Keretfedő rámák |
172 |
A rögzítők |
172 |
A "Pilisi" vándorméhes (Horváth Jenő) |
173 |
Az alváz |
173 |
A felépítmény vasszerkezete |
175 |
A faszerkezet és oldalcsatorna |
176 |
A kaptárcsoportok |
177 |
Összeállítás |
178 |
A pörgetés eszközei (Suhayda Jenő) |
181 |
A viaszolvasztás eszközei (Csizmadia János-Sajermann Géza) |
190 |
A napviaszolvasztó |
191 |
A Tichy-féle olvasztó |
191 |
A viaszolvasztó centrifugák |
192 |
A préses viaszolvasztók |
192 |
A préselés menete |
194 |
A viasz tisztítása |
196 |
Üzemi sonkolyfeldolgozás |
197 |
A viaszprések hatásfokának vizsgálata |
198 |
Az anyanevelés és pempőtermelés eszközei (Suhayda Jenő) |
199 |
A pempőtermelés külön eszközei |
208 |
A propolisztermelés eszközei (Nikovitz Antal) |
210 |
A gépesített etetés |
211 |
Egyéb eszközök (Csombók József) |
211 |
Szerszámosláda |
211 |
Kaptárszolga (kaptárvas, feszítővas) |
212 |
Füstölő |
212 |
Arcvédő |
213 |
Méhlesöprő toll, kefe |
213 |
Léphordó láda (kezelőláda) |
214 |
Keretbak |
214 |
Méhészkesztyű |
214 |
Irodalom |
214 |
A méhészkedés gyakorlata |
217 |
Az első lépések (Sajermann Géza) |
217 |
Előkészületek a teleléshez |
221 |
A betelelés |
225 |
Téli teendők |
228 |
Kemény cukorlepény készítése |
229 |
A tisztuló kirepülés |
229 |
A Fumerra gyógylepény beadása a családnak |
230 |
A kitavaszodás |
231 |
A tavaszi fejlődés előmozdítói |
231 |
Anyahibák elhárítása |
231 |
Az anyásítás menete |
232 |
A rablásról |
233 |
A gyors vizsgálat menete |
236 |
Itatók felállítása |
236 |
Az első tavaszi általános vizsgálat |
237 |
Serkentő etetés |
239 |
A virágpor pótlása |
240 |
Virágporpótlók értékelése |
240 |
Tejporos cukorlepény készítése és hatása a fiasítás növelésére |
241 |
Virágporos lepény készítése |
241 |
A virágporos lepény összetétele |
242 |
Tavaszi intézkedési terv |
243 |
Időrendi teendők kitavaszodástól a főhordásig |
243 |
Gyümölcsvirágzás végén, repcevirágzás kezdetén |
244 |
Rajzásgátlás |
244 |
A rajzás megelőzésének módjai |
244 |
Rajzás meggátlásának módjai |
245 |
A méhcsaládok kezelése a termelés időszakában |
248 |
Általános fészekrendezés akác után |
249 |
Fészekrendezés fekvő kaptárban |
251 |
Fészekrendezés egyanyás fekvő kaptárban |
251 |
Fészekrendezés kétanyás fekvő kaptárban |
251 |
Fészekrendezés rakodó típusú kaptárban |
252 |
Fészekrendezés egyenlő lépes rakodóban |
252 |
Alacsony keretes rakodóban |
252 |
Hátsó kezelésű kaptárakban |
253 |
Tartalék családok készítése |
253 |
Anyaváltás |
253 |
Az anyaváltás módja |
254 |
A család anyjának felhasználása |
254 |
A méztermelés (Deák Gábor) |
255 |
Termelési fogások különböző kaptártípusokban |
255 |
A méztermelés feltételei |
257 |
Méhlegelő |
257 |
Időjárás |
257 |
Népes méhcsaládok |
257 |
Tágas mézkamra |
259 |
A méhlegelő távolsága |
259 |
A fiasítás és a fészek korlátozása |
260 |
Mézeltetési módszer fekvő kaptárakban |
262 |
Fészekmézkamrás mézeltetés |
262 |
Mézeltetés kétcsaládos kaptárban |
264 |
A fészek és a mézkamra cseréje |
267 |
Méztermelés rakodó kaptárban |
269 |
Fészekmézkamrás mézeltetés rakodó kaptárban |
269 |
Mézeltetés átfüggesztéssel |
270 |
Mézeltetés alacsony lépes rakodó kaptárban |
273 |
Méhcsaládok összeröpítése |
274 |
Méhcsaládok visszaröpítése |
274 |
Tennivalók a főhordás alatt |
275 |
A méz pörgetése |
275 |
Méztermelés nyáron, nyár végén |
277 |
Lépesméztermelés |
278 |
Üveges lépesméztermelés |
281 |
Virágportermelés (Ruff János) |
283 |
Virágportermelésről általában |
283 |
A virágpor gyűjtése |
284 |
A virágpor szárítása |
288 |
A virágpor tisztítása és tárolása |
290 |
Viasztermelés (Csizmadia János-Sajermann Géza) |
290 |
A lép |
290 |
A tartalék lépek megóvása |
293 |
A viasz termelése |
294 |
Lépcsere |
294 |
Műrajok készítése |
296 |
Léptépés |
296 |
Gyűjtögetés |
297 |
Az építtetés |
297 |
Méhpempőtermelés (Suhayda Jenő) |
301 |
Méhméregtermelés (Deák Gábor) |
302 |
Méhészkedés konténerben (Nagy Imre) |
303 |
A méhcsaládok fokozott téli védelme |
304 |
A gyors és rajzásmentes fejlődés |
304 |
Fészeklépek kétévenkénti rendszeres cseréje |
306 |
Anyakorlátozás vegyszeres megoldása |
306 |
Minden irányú szakosodás |
306 |
A fajtamézek elkülönítése |
307 |
Minden időszakban elvégezhető pörgetés |
308 |
Anyanevelés és tartalékolás |
308 |
A vegyszeres permetezések kivédése |
310 |
A kaptárak egyszerű, biztonságos rögzítése |
310 |
A betelelés súly szerinti megítélése |
311 |
Termelési módszer Langstroth-rendszerű (Pilisi) méhesházban (Horváth Jenő) |
311 |
A méhek vándoroltatása (Buchinger György) |
315 |
Általános ismeretek |
315 |
A vándorlás fogalma |
315 |
Rövid visszatekintés |
316 |
Nagyobb hozamért vándorolunk |
316 |
További gazdasági meggondolások |
318 |
A vándorlás feltételei |
319 |
A kaptár |
319 |
Méhlegelő-keresés, helykiválasztás |
320 |
A vándorlás lebonyolítása |
321 |
A méhcsaládok felkészítése |
321 |
Zárás |
322 |
Gépkocsi és út |
322 |
A rakodás |
324 |
A vándortanyán |
327 |
A vándortanyai terep |
327 |
Vándortanyai veszély: a kullancs (Tóth György) |
327 |
Vándortanyai kezelések (Buchinger György) |
328 |
Pörgetés vándortanyán |
328 |
A méz kezelése és szállítása vándortanyán |
329 |
Néhány viselkedési szabály |
329 |
Részletes vándorlási ismeretek |
330 |
Vándorlás fűzre |
330 |
Vándorlás repcére |
332 |
Vándorlás akácra |
334 |
Az akácerdő kiválasztásának szempontjai |
340 |
További vándorlás |
342 |
Vándorlás napraforgóra |
342 |
Irodalom |
345 |
Tenyésztés, anyanevelés |
349 |
A méhek szaporodási, öröklődési és tenyésztési sajátosságai (Szalainé Mátray Enik |